Történeti áttekintés

A győriek között csak „elevátorként” emlegetett  épület 1899-ben épült a város általános áruraktáraként, a város által biztosított telekre. Fontosságát bizonyította, hogy a város a cég részvényeinek harmadát jegyezte is.

Az épület kb. 1910-es évekbeli állapotából néhány tervlap fennmaradt, ezek szerint az eredeti épület részben acél, részben fa anyagú,  oszlopos-gerendás tartószerkezettel készült. Az épület alapozása a terveken látható teherátadó boltívek szerint valószínűleg még tégla szerkezet lehetett, ahol a pilléralapozások között technológiai folyosók lehettek.

Az alsó talpgerenda valószínűleg már beton szerkezetként tervezett, és fa anyagú cölöpökkel alátámasztott.

A külső falak tégla szerkezetek voltak,  klasszikus lizénás, látszó tégla architrávos magtár megjelenéssel.

Az épület középső,”toronyrészében” történt a függőleges anyagszállítás, ami összeköttetésben volt a parton lévő toronnyal, amely az uszályok megtöltésére szolgáló állítható magasságú csővezetéket is magába foglalta.  (erről a szerkezetrendszerről kapta az épület az elevátor nevet )

Az épület  az 1910-es években egy tetőtér jellegű  faszerkezetes emeletráépítést kapott, a korábbi fényképeken ez a ráépítés még nem látszik.

Az épület két világháború között leégett. ( ld.. festmény )


A leégett épület helyén egy vasbeton szerkezetes gombafejes oszlopokkal tervezett épület épült, lapostetővel, a toronyépülettől keletre és nyugatra is raktár szárnnyal, a nyugati oldalon egy hat emelet magas tizennégy kamrás silóval. A tervek Folly Róbert keze munkáját dícsérik, aki többek között a veszprémi Szent István völgyhidat is tervezte.

Az eredeti alapozást elbontották, ennek ma nem láthatóak a nyomai.

A  nyugati oldalra a 60-as években egy  ugyanilyen magasságú, de 20 kamrás silót építettek.

Az épület a hozzá kapcsolódó vasúti vágánnyal a 90-es évek elejéig működött, majd a város közepén működő ipari tevékenység megszűnt, az épület magántulajdonba került.

A vízi szállítással való kapcsolat a Duna vízszintje miatt már a hetvenes évek végén megyszűnt, jelenleg ennek korszerű formában való felélesztése a Győr-Gönyü kikötőben folyik.

Az épület hasznosítására több terv is született, de a tervek a szabályozási terv módosításáig sem jutottak el.

Az épület áttervezése 2005 áprilisában kezdődött meg. A terveket két iroda közreműködésével. Maráz Péter és Szeder Tibor építészek készítették. Midkettőjük mestere, Jurcsik Károly Kossuth díjas építész volt, aki a tervezés egész folyamatát tevékeny tanácsadói közreműködésével segítette.

A tervezett épület tömbvázlatait a városi főépítészi hivatallal történő hosszas egyeztetések után a Városi közgyűlés, a közgyűléseken szokatlan módon,  vetített előadás után egyhangúlag elfogadta.

Az engedélyezési tervek 2005 decemberére, végső módosított  változatukban pedig 2007 februárjára  készültek el. Közben a kivitelezés is folyamatban volt.
A kiviteli terveket a GMS Győr-Moson- Sopron Megyei Tervező Kft készítette, Maráz Péter vezető építész tervező irányításával.

Az épület szerkezeti felépítése

Az épület megmaradó részének szerkezete változatlanul maradt, kivétel a felső két szint amelynek tartószerkezte is el lett bontva, majd vissza lett építve.

Az épület két végén lévő siló részek az első változatban megmaradtak volna, de az alaprajzi kötöttségek és az utólagos födémezés költséghatékonysági vizsgálatai után a beruházó  két silórész elbontása és az alapozás megtartásával új, rejtett gombafödémes vasbeton oszlopos szerkezet építése mellet döntött.

Az új épületrészek alapozása 1,0 m vastag vasbeton lemezalappal készült, néhány helyen kútalapozással megerősítve. ( a tervezett épületrészek alatt a kavics, és alapozásra nem alkalmas folyami hordalék jellegű talajrétegek rendkívül változatosan alakultak lévén ez a Duna valamikori medre és volt )

Az épület homlokzati kialakítása

Az épület  megmaradó épületrészének épülettömegeit nem változtattuk meg, a kiugró részek loggiásan lettek kialakítva az épület mélysége miatt, mögöttük teljes helyiség szélességű üvegfalakkal.

A loggiák a homlokzati síkig kiugró gombafejek miatt félköríves nyílásokkal tervezettek, az új részek, semlegesebb kialakításúak.

A középső megmaradó épület felső két szintje minden külső falán üveges nyílászárós,  ún. penthouse lakásokkal tervezett: a felső szinti lakások délre és északra néző terasszal valamint a saját maguk felett lévő tetőterasszal is rendelkeznek.

Az elevátor épülete, hogy hatalmas tömegével nem illett a város eredeti, történelmi,  Dunától emelkedő várossziluettjébe mégis hozzá tartozott Győr város látképéhez és a győriek megszokták és megszerették.

Az épület jellegzetes magtár megjelenése a felújítás során kényszerűen eltűnt, hiszen a magtárakra jellemző kis ablakos homlokzati nyílásrendszer mögé nem lehet lakófunkciót tenni,a  hozzáépített épületek pedig csökkentették a magtár tömbszerű megjelenését, az ipari épület hangulat tehát elveszett.

A  volt magtár épülete mellett egy új győri városrész kezd el épülni a történelmi belvárosnál magasabb beépítési szintszámokkal, új házakkal, hatalmas áruházakkal.
Tervező építészként remélem, hogy a sok vita ellenére a győriek szeretni fogják az új épületet és az épület szerves átmenetet fog biztosítani a régi és az új városrész között, valamit megőrizve a múltból is.